Inkább

- Na, látod, most megtanultad, hogy kell kezelni egy nőt...!
- Á, reménytelen, inkább a magyar mezőgazdaság..!


Előzmény
Pár hónappal ezelőtt párom felsóhajtott. Két dolgot sosem fogok megérteni: a nőket és a magyar mezőgazdaságot...

Próbaérettségi

Nagyfiam kipróbálta, milyen is az érettségi.
Hétfőn délelőtt elment töriből felelni, aztán egy óra múlva már itthon is volt, merthogy összekeverte a napokat. És aznap délután lesz az érettségi, magyarból. Sebaj, van még 3 óra, annyi idő alatt meg lehet tanulni a meg sem írt 10 tételt. Persze, csak a bőséges ebédet követően...
Annak ellenére, hogy nem kötöttek közelebbi ismeretséget, Bánk bán és ő nincsenek rosszban, a nyelvtan meg csak úgy zsigerből megy, a délutáni produkció sikeresen lezajlott. Az osztályfőnöknek is nagyon tetszett a napelcserélős történet, ki is osztott mindjárt egy ezüstérmet. (Mennyire lehetett hülye, aki az aranyat kapta???)
Minden rosszban van valami jó: így egy nappal többet lehetett törit tanulni, az meg mégiscsak presztízskérdés!
Szóval történelem, a tétel címe: A magyarországi demokrácia 1990 után. Fiam azzal kezdte, hogy gyorsan mondja, míg egyáltalán tart a dolog! Kezdődött 1990-ben, vége lesz a 2010-es években...
Majd elsorolta a legfontosabb tudnivalókat az elmúlt 20 évről. A vizsgabizottság elégedettnek tűnt, bár megjegyezték, hogy az alkotmánnyal kapcsolatban tán kitérhetett volna a filozófiai alapokra, Rousseau, Montesquieu munkásságára. Anglomán ivadékom fortyogva mesélte, hogy FRANCIÁKAT kellett volna idéznie?! A felelet végén hangzott el a kérdés, miszerint mi biztosítja az alkotmánybírók függetlenségét? A válasz: most már semmi...!
A fiú magyarból is és töriből is ötöst kapott...

A szenilis nagypapa

Először inkább Erdélyi Mónika reakciója verte ki a virtuális biztosítékot, azzal a bizonyos nyomdafestéket nem tűrő párbetűs szóval. De az internethez nincs szükség nyomdafestékre... Aztán sokan elolvasták az interjút is, és azt hiszem, hasonló gondolatok jutottak eszükbe, mint a tévés hölgynek.
Az van, hogy már megint pasik tesznek fajsúlyos kijelentéseket, mint abortuszvita idején, amikor ők akarják megszavazni, hogy a nők mit tehetnek a testükkel és mit kezdhetnek az életükkel.
Van itt ugye az egykori Hóbagoly, aki ahelyett, hogy egy idősotthonban sakkozgatna hasonló szenilitásba forduló sorstársaival, nekiáll hülyeségeket beszélni. Mint a két évvel ezelőtti Szíjjártó nyugdíjas kiadásban. Tette mindezt először egy lap hasábjain, majd a nagy sikerre való tekintettel élőben, a tévében is. S mindkét megnyilatkozásakor szinte ugyanazokat a szófordulatokat használta, szinte tökéletesen idézte saját magát...hja, klasszikusokat(?) csak pontosan!
Ugye-ugye, jobban járt volna az öregúr, ha a nosztalgiával felemlegetett adó fizetése helyett inkább utódokról gondoskodott volna* most lenne, aki odafigyel rá, hogy ne tegye nyilvánosan nevetségessé magát.
Csúnya dolog ez a politika, ennek semmi/senki se szent!

*Mint kiderült, gondoskodott. Akkor meg miért nem szóltak neki???

Macsóautó

Úgy alakult, hogy a kis fekete Yarisomból teherszállításra kiképzett családi buszlimuzin lett. Kiderült, hogy tényleg ötszemélyes és mindig annyi holmi fér bele, amennyit épp szállítani akarunk. Ember is élvezi vezetni, nagy meglepetésére még kényelmesnek is találja. Bár hiányol belőle 20 lóerőt - meg asszem, egy hengert, de elfelejtettem, hogy mit is - a kocsi viszont hasít, teltházzal is...
Egy probléma van csak: Golftól felfelé nem veszik komolyan, a pályán küzdeni kell, hogy érvényesülni tudjon.
No de sötétben minden tehén - és gépjármű - fekete...nem csak a Yarisom!
Történt, hogy sötétedés után indultunk haza a Balatonról. Az út gyakorlatilag másfél órás dugóval, kezdődött, aztán lehetett menni, ahogy a csövön kifér. És mi mentünk...és megtörtént a csoda! A sötétben csupán a fényszórók látszottak, a színek és méretek nem. Mindenkit levillogtunk, az Audi nyolcasok csak úgy átugrottak a szélső sávba. Az ácsorgás alatt a többiek kellemesen elpilledtek, mi bezzeg ellenkezőleg, ekkor voltunk elemünkben! Bebizonyosodott, hogy a közlekedésben is a siker csak fellépés kérdése és nem a méret a lényeg...
Nos, a városba beérve hirtelen megszaporodtak a lámpák, azonosíthatóvá váltak a közlekedési tárgyak...lebuktunk.
Sebaj, a radarnál úgyis mindenkinek le kell lassítania...

Engem választott

Ezerrel süt a nap, a tizenvalahányadik lyuknál tartunk. Lassan befejezhetnénk, volt néhány szép ütésem, puttok, szóval megvolt a sikerélmény. Volt persze gödör is, ahogy szokott, bár most elmaradt az ütőcsapkodás. Valahogy úgy érzem, hogy pörgök magam körül és néha ütök egy-egy jót, de ez egyáltalán nem rajtam múlik.
És akkor történik valami.
Hosszú fairway, tó, majd green - lehetetlen átütni. De ebből a távolságból a víz elé sem egyszerű pontosan odatenni a labdát. Ember ekkor, pillanatnyi ötletként javasolja, hogy próbáljam ki a hibridjét. Lassan úgyis kinövi, le kell cserélnie (minden új ütőt így vezet be a vásárlás előtt 1-2 hónappal), nem hosszú a nyele, pont ez a baja vele, szóval még jó is lehet nekem.
Már megfogni is olyan MÁS. Puha és kellemesen vastag, ami ebben a műfajban egyáltalán nem hátrány. Arról nem is beszélve, hogy gyönyörű mélyarany színe van...
Próbaütés: lendül magától. Cél a tó mögötti fairway, lendítés, ütés: a hibrid irányítja a kezem, lesújt és a labda elszáll. És száll. Még mindig. Ekkorát még nem ütöttem...
Sapka fel, beteszem az ütőt a bagembe. Ember kéri vissza, nem adom. Nem lehet. Ez a hibrid engem választott, az én ütőm.
Na jó, ideiglenesen lehet a MI ütőnk, drágám...!

Futball

Pasi szerint a foci az, ahol sok ember szaladgál a fairwayen.
A labdát kihagyta a definícióból, pedig itt is van.
Egyébként a spanyolok nyertek!

A nap mondata

Az asszony depis, muszáj megszeretgetni!