Macsóautó

Úgy alakult, hogy a kis fekete Yarisomból teherszállításra kiképzett családi buszlimuzin lett. Kiderült, hogy tényleg ötszemélyes és mindig annyi holmi fér bele, amennyit épp szállítani akarunk. Ember is élvezi vezetni, nagy meglepetésére még kényelmesnek is találja. Bár hiányol belőle 20 lóerőt - meg asszem, egy hengert, de elfelejtettem, hogy mit is - a kocsi viszont hasít, teltházzal is...
Egy probléma van csak: Golftól felfelé nem veszik komolyan, a pályán küzdeni kell, hogy érvényesülni tudjon.
No de sötétben minden tehén - és gépjármű - fekete...nem csak a Yarisom!
Történt, hogy sötétedés után indultunk haza a Balatonról. Az út gyakorlatilag másfél órás dugóval, kezdődött, aztán lehetett menni, ahogy a csövön kifér. És mi mentünk...és megtörtént a csoda! A sötétben csupán a fényszórók látszottak, a színek és méretek nem. Mindenkit levillogtunk, az Audi nyolcasok csak úgy átugrottak a szélső sávba. Az ácsorgás alatt a többiek kellemesen elpilledtek, mi bezzeg ellenkezőleg, ekkor voltunk elemünkben! Bebizonyosodott, hogy a közlekedésben is a siker csak fellépés kérdése és nem a méret a lényeg...
Nos, a városba beérve hirtelen megszaporodtak a lámpák, azonosíthatóvá váltak a közlekedési tárgyak...lebuktunk.
Sebaj, a radarnál úgyis mindenkinek le kell lassítania...

Engem választott

Ezerrel süt a nap, a tizenvalahányadik lyuknál tartunk. Lassan befejezhetnénk, volt néhány szép ütésem, puttok, szóval megvolt a sikerélmény. Volt persze gödör is, ahogy szokott, bár most elmaradt az ütőcsapkodás. Valahogy úgy érzem, hogy pörgök magam körül és néha ütök egy-egy jót, de ez egyáltalán nem rajtam múlik.
És akkor történik valami.
Hosszú fairway, tó, majd green - lehetetlen átütni. De ebből a távolságból a víz elé sem egyszerű pontosan odatenni a labdát. Ember ekkor, pillanatnyi ötletként javasolja, hogy próbáljam ki a hibridjét. Lassan úgyis kinövi, le kell cserélnie (minden új ütőt így vezet be a vásárlás előtt 1-2 hónappal), nem hosszú a nyele, pont ez a baja vele, szóval még jó is lehet nekem.
Már megfogni is olyan MÁS. Puha és kellemesen vastag, ami ebben a műfajban egyáltalán nem hátrány. Arról nem is beszélve, hogy gyönyörű mélyarany színe van...
Próbaütés: lendül magától. Cél a tó mögötti fairway, lendítés, ütés: a hibrid irányítja a kezem, lesújt és a labda elszáll. És száll. Még mindig. Ekkorát még nem ütöttem...
Sapka fel, beteszem az ütőt a bagembe. Ember kéri vissza, nem adom. Nem lehet. Ez a hibrid engem választott, az én ütőm.
Na jó, ideiglenesen lehet a MI ütőnk, drágám...!